A Görbeházi Széchenyi István Általános Iskola megalakulása


2017. szeptember 1-től intézményi átszervezés folytán iskolánk visszakapta régi nevét. A nevelés- oktatás egy településen folyik.

A GÚT Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde megalakulása


Görbeháza, Újtikos és Tiszagyulaháza oktatási intézményeinek kapcsolata régebbre nyúlik vissza.
A Polgár, Görbeháza, Tiszagyulaháza, Újtikos és Újszentmargita községek oktatási intézményei létrehozták a TISZA-T-t, a környék (a kistérség) oktatási intézményeinek együttműködését.
Időközben Újtikos és Tiszagyulaháza oktatási intézményei a gyermeklétszám csökkenésére és az ennek következtében a fenntartónál fellépő anyagi nehézségek miatt intézményfenntartó társulást hoztak létre az érintett önkormányzatok döntése alapján. A 2007/2008-as tanévben a társuláshoz Görbeháza is csatlakozott. 2009. augusztus 1-tol Görbeháza, Újtikos és Tiszagyulaháza önkormányzatok képviselő-testülete döntése alapján e három település oktatási intézményei közös igazgatás alá kerültek, így alakult meg a GÚT Általános Iskola Óvoda és Bölcsőde. Bízunk benne, hogy a létrejött új oktatási intézmény a mindhárom településen élő szülők, gyerekek, pedagógusok és képviselőtestületek megelégedésére fog jól, magas színvonalon működni a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek tükrében.

A Széchenyi István Általános Iskola történetének áttekintése a kezdetektõl napjainkig


Az iskola megalakulásától '45-ig:
Görbeháza szervezésekor a házhelyosztásnál a középületek telkeit tudatosan kihagyták, hiszen ezekre hivatkozva lehetett a különválást Polgártól kezdeményezni. Ezért is volt fontos azon intézmények kialakulása, amelyek a lakosság lelki-szellemi igényeit voltak hivatva kielégíteni, és egyben a községi lét megteremtését szolgálták.

Történeti háttér:
Magyarország elsõ népoktatási törvénye az 1866:38. tc., amely kiemelkedõ jelentõségû:
-Érvénybe lép az iskolakötelezettség, a szülõ köteles gyermekét 6 éves korától 12 éves koráig iskolába járatni
-Ingyenes népoktatás
-Létrejön a hatosztályos iskola
-A törvény rendelkezik az iskolaszék, a népiskola hatóságok, tanfelügyelõk hatáskörérõl

Megszervezték az állami felügyeleti rendszert is: az állami tanfelügyelõk mind az állami-közösségi, mind a felekezeti népiskolákat ellenõrizték.

A Bethlen-kormány kultuszminiszteri tárcája 1922-ben Klebelsberg Kunó kezébe került. Kultúrpolitikájának egyik fontos témája volt a magyar néptömegek mûveltségi színvonalának emelése, népiskolák tömeges felállítása.

Véleménye szerint modernizációra van szükség, mivel:
-Nagymértékû az iskolázatlanság
-Minden társadalmi rétegre jellemzõ volt a szakmai-szakszerû mûveltség alacsony színvonala
-A középrétegek szakképzettsége már nem felel meg a kor követelményeinek.

Klebelsberg tervei között szerepelt a tankötelezettség 14 éves korig való felemelése, de ennek feltételei akkor még nem értek meg. Véleménye szerint a nyolcosztályos népiskolát fokozatosan lépésrõl-lépésre kell megvalósítani, de csak 1940-tõl tartotta reálisnak a bevezetést. (tantermek és tanítók hiányában)

Sokat tett a tömeges sportolás színvonalának fejlesztéséért is. 1921-ben törvény született az iskolai testnevelésrõl (1921:53. tc.), amelyben minden iskolában kötelezõvé tették a testnevelést fiúknak és lányoknak egyaránt.

Országos programot indított az alsó fokú oktatás újjászervezésére 1926-27-ben, kiemelten a tanyasi, falusi iskolák segítésére, újak építésére. Három év alatt ötezer népiskolai tanterem és tanítói lakás épült Magyarországon. Ennek eredményeképpen a görbeházi iskola létesítése viszonylag zökkenõmentesen zajlott.

A közoktatási minisztérium 1927-ben rendelte el az iskola építését, amely már 1929. január másodikán megnyitotta kapuit.A tanköteles gyerekek száma 230 volt, a nagy népszaporulatnak köszönhetõen. A három tantermes iskolában az elemi iskola tanítói elsõként Klaisz Gyula, Tóth Julianna és Bonivárt Antal voltak.

Az iskola megnyitásakor a berendezés rendkívül szegényes volt: az egyik tanteremben kölcsönkért, régi iskolai padok, a másikban pedig támlákra fektetett deszkákon ültek a tanulók. A tanteremben voltak még egyébként fali táblák, dobogók, asztalok és kisebb felszerelések. A fenti hiányosságok idõvel megoldódtak, s a gyereklétszám arányában nõtt a tanítói létszám is. A görbeházi iskola 1939-ben már öt tanerõs volt.

A korszak népoktatását illetõen figyelmet érdemel a nyolcosztályos népiskola kialakulásának folyamata, melyet az 1940:20. törvény mondott ki. A törvénycikk gyakorlati megvalósításának a háború állta útját.

Az elemi iskolába 6-12 éves korig jártak a gyerekek, tanterem hiány miatt váltott rendû tanítás folyt. Alapvetõ taneszközökkel rendelkeztek a diákok, palavesszõvel és palatáblával (fele kockás, fele vonalas).

A falusi iskolák életében jelentõs szerepet játszottak az egyházak, amelyek törekedtek arra, hogy minden faluban - a templom mellett - iskola is legyen. Az elemi iskolába járó diákok kötelezõ hitoktatáson vettek részt, amelyet a községi lelkész vezetett. A tanulókat évente három alkalommal minõsítették: karácsonykor és húsvétkor rövidebb minõsítés (megfelelt, nem megfelelt), év végén pedig minden tárgyra kiterjedõ érdemjeggyel osztályozták a diákokat.

Az 1930-as évek elején az iskolában tanulók létszáma 250-280 fõ volt, ami igényelte a tanerõ 5 fõre emelését, illetve az iskola bõvítését is.

Az 1943-as év elõszele már a világháborút hordozta magában, megkezdõdtek a katonai behívások. 1944. október 9-én Görbeházára is megérkeztek a német fegyveresek. Az 1944-45-ös tanév meglehetõsen lerövidült, a gyerekek csak fél éven keresztül jártak iskolába, de megkapták a bizonyítványt.

Az iskola mûködése 1945-tõl az államosításig:
A tanítás 1944. december 4-én kezdõdött meg, de az öt tanerõs iskolánál csak 2 tanerõ volt itthon. A zavartalan tanítás érdekében a nyugdíjazott igazgató-tanítót Bonivárt Antalt, és Rédai János lelkész urat is beosztották tanítani, míg december 30-áig haza nem érkezett Blaskó Béla tanító. 2 fõ szintén hiányzik, az igazgató-tanító Herczeg István katonai szolgálaton van, Blaskó Béláné pedig szülési szabadságon.

A háború miatt a három tantermes iskola épülete nagyon megrongálódott, de két termet rendbe lehetett hozni, ahol váltott rendben ment a tanítás. Délelõtt az I. és III.-IV. osztályok, délután pedig a II. és V.-VI. osztályok.

A nyolcosztályos népiskola kötelezõ létesítését az 1940. évi XX. törvény mondta ki, mely szerint a tankötelezettség hatéves korban kezdõdik, és 14 éves korig tart.

Majd 1945. augusztus 18-án elrendelték a nyolcosztályos általános iskola megszervezését, amit egységes jellegûre terveztek: egyazon mûveltségi anyag (egységes alapmûveltség) közvetítését tûzi ki célul minden 6-14 éves gyerek számára. Az új iskolatípus célja az volt, hogy általános alapmûveltséget nyújtson minden tanulónak, amelyre 14 éves kor után a középiskolai és felsõfokú tanulmányok, illetve a szakmai képzés épülhet.

Az 1945. augusztusában elrendelt 8 osztályos iskola kiépítése késett a községben, aminek az oka a tanítóhiány volt, segítséget már többször kértek, de sikertelenül.

Iskolastatisztikai kimutatás:

Tanév/osztály I.o. II.o. III.o. IV.o. V.o. VI.o. VII.o. VIII.o. Összesen
1946/1947 82 fő 78 fő 46 fő 53 fő 26 fő 26 fő nem ismert nem ismert 311
1947/1948 57 fő 63 fő 67 fő 47 fő 55 fő 20 fő 19 fő nem ismert 326 fő
1949/1950 nem ismert nem ismert nem ismert nem ismert nem ismert nem ismert nem ismert nem ismert 400 fő

1947 áprilisában érkezik a községbe Sántha Márta tanítónõ Egerbõl, de az iskola tantestületi hiányát csak részben enyhíti, mert a zavartalan tanításhoz még legalább 2 tanító hiányzik. Ekkor már mind a 3 tanterem használható, de igényt adott be az iskola még 2 tanterem és 1 tanítói lakás építésére.

1946. június 2-án kimondták a magyar úttörõmozgalom megalakulását. 1948 szeptemberétõl szervezett keretek között 6-14 éves korosztály számára engedélyezi, hogy ifjúsági szervezetként mûködjön. A görbeházi iskolában még nem mûködött a kezdetektõl, megszervezésére Polónyi Istvánnét és Blaskó Bélánét kérik fel. Majd 1948-ban alakul meg, elsõ neve Hunyadi János úttörõcsapat volt, majd 425. számú Ságvári Endre úttörõcsapat névvé változtatták. Kezdetben nem volt kisdobos, csak úttörõ, akik kék nyakkendõt viseltek piros szegéllyel, kisdobos csapatok 1951-52-tõl alakultak. Az úttörõ és kisdobos élet kiváló tagjait dicsérõ oklevéllel és kiváló úttörõ, illetve kisdobos jelvénnyel jutalmazta.

1946. december 14-én megalakult a községi iskolaszék, és ezzel egy idõben esküt is tesznek. Az iskolaszék: kilenctagú testület, melynek feladata a községi népiskola helyi felügyelete.

Az igazgatói teendõk végzése alól Herczeg István kéri felmentését, és ezért a tanfelügyelõség a helyére 1947. február 20-án Blaskó Bélát bízza meg.

Az államosítástól a rendszerváltásig

1948. június 16-án lépett életbe az iskolák államosításáról szóló 1948:33.t.c., ez alapján a községi népiskola átszervezés útján alakult meg állami általános iskolává. 1948. június 23-án Blaskó Béla megbízott iskolai vezetõ számba vette a községi népiskola ingó és ingatlan vagyonát.

Ingatlan vagyon: az iskola épülete 3 tanteremmel, 1 szertárral, 2 tanítói lakással és egy fás kamrával. A tanítói lakások állnak 2-2 szobából, 1-1 elõszobából, 1-1 konyhából, 1-1 éléskamrából és 1-1 pincébõl. Valamint gazdasági udvar is tartozik a lakásokhoz, 1-1 istálló, 1-1 fáskamra és 1-1 sertésól

Ingó vagyon: az iskola felszereltsége elég szegényes volt, mindössze 4 szekrény, 3 asztal, 4 szék, 90 pad, 3 nagytábla állvánnyal, 3 kályha, 6 ruhafogas, 3 falifeszület, 5 szemléltetõkép, 2 Magyarország térképe, 1 Európa térképe, 1 népiskolai rendtartás, 1 Tanítók járandósága könyv, Tanterv és Utasítások füzetei általános iskola számára, és 1 Kárpát medence földrajza állt a tulajdonában.

Az 1949-50-es tanévben kiépült a nyolcosztályos iskola, de még mindig az öt tanerõs testületre hárult a nehéz feladat, ezért váltott rendû tanításban kezdõdött el az oktatás. Délelõtt a felsõsök, délután pedig az alsósok részesültek oktatásban, de szükség volt 2 termet bérelni az iskola közelében a zavartalan tanítás érdekében. Ismételten igényt adott le az iskola egy tanterem építésére a zavartalan tanítás érdekében.

Nagy létszámú osztályok alakultak ki, volt olyan osztály, ahol 60 fõ felett volt az osztálylétszám (a káptalani tanyákról sokan költöztek be Görbeházára). Az államosítással egyidejûleg a kötelezõen tanítandó idegen nyelv az orosz lett.

1953-ban a 3 tantermes iskolához még 2 új tantermet, és egy nevelõi szobát építettek. Ez azonban csak enyhítette a teremgondokat, de nem oldotta meg.

Ezért a Megyei Tanács 1960-ban egy 5 tantermes emeletes iskolát építtetett, melyben helyet kapott az iskolai könyvtár, 2 szertár és 1 nevelõi szoba is. Az új iskolában 1960. január 1-én indult meg a tanítás.

Az 1961. évi 3. törvény kiterjesztette a tankötelezettséget annak a tanévnek a végéig, amelyben a fiatal a 16. életévét betöltötte.

A 70-es évek végén a régi iskolában a legnagyobb termet tornateremmé alakították át, mert addig az udvaron és a tanteremben folyt a testnevelés óra.

1982-ben átadásra került egy különálló, korszerû tornaterem a sportpálya szomszédságában. Az épület 2 öltözõvel és zuhanyzóval létesült. Egyetlen szépséghibája volt a tornateremnek, hogy az iskolától 2 km-re található, így az óra fele elment azzal, hogy a diákok elsétáltak a teremig. A régi iskola tornaterme pedig átalakult technika teremmé.

A következõ jelentõs állomás az iskola életében, hogy 1987-ben az "új iskolát" kibõvítették egy teljesen új emeletes résszel, ahol helyet kapott 5 tanterem, 1 szertár, 1-1 igazgatói és nevelõi szoba, 1 iroda, wc és mosdó. Kialakítottak benne 1 iskolaboltot is, valamint elindult az iskolarádió is a diákok nagy örömére.

Az iskola megépítése lehetõvé tette, hogy váltott rendszerû oktatást (délelõtt-délutáni tanítást) megszüntessék, így lehetõvé vált az állandó délelõttös tanítás.

A rendszerváltást követõ idõszak

Megszüntették a kötelezõ orosz nyelv tanítását, tehát nem az orosz a feltétlenül tanítandó-tanulandó nyelv. Bárki adhat ki tankönyvet, de minisztériumi jóváhagyással. Elkezdõdtek és folytak a nemzeti alaptanterv (NAT) elkészítésének munkálatai, mely a 6-16 éves korosztály számára tartalmazza a követelményeket. A minisztertanács 1995. október 5-én fogadta el a NAT-ot, majd ezt a jóváhagyás után, 1998. szeptemberében kell bevezetni az iskolákban.

1996-ban a tornatermi gond megoldása érdekében végre felépült a várva-várt teljesen új és modern tornaterem az iskola szomszédságában. A szeptemberi átadással az iskola felvette a Széchenyi István Általános Iskola nevet.

2002-ben megemlékezés közepette átadták Blaskó Béláné (Pap Katalin) Katóka néni tiszteletére az emléktermét, aki több mint 50 évet tanított az iskolában. Mindig is elsõ és második osztályt tanított nagy odaadással és szeretettel, a róla elnevezett terem pedig: a "mindenkori elsõsök terme" elnevezést kapta.

Sok szeretettel és türelemmel foglalkozott a gyerekekkel, különösen a nehéz családi körülmények között élõk, a sok törõdést igénylõk ügyét viselte nagyon a szívén. Biztató mosolya, végtelen türelme és mindig szelíd szava tette mindenki számára kedvessé.

2004-es tanévben pedig Szabolcsyné biológia szakos tanárnõ tiszteletére avattak biológiai tantermet. A tanárnõ 26 évig tanított az iskolában, egészen a haláláig. Õszintesége, egyszerûsége és nyíltsága példamutató volt.

Jelentõs idõszaknak bizonyult a 2003-2005 között eltelt két év is, ugyanis számos tanterem berendezéseit sikerült felújítani (új táblák, taneszközök, stb.), valamint kialakításra került egy korszerû informatikai szaktanterem, speciális padokkal, internet kapcsolattal ellátva.

2007. elején felavatásra került iskolánk névadójának, Széchenyi Istvánnak szobra. Még ebben az évben tovább gazdagodott az intézmény, megtörtént ugyanis a nyáron megépített aszfaltozott pálya és sportudvar átadása, amelyet 2007. szeptemberétõl vettek birtokba tanulóink. Tovább bõvült a játszótér is, az alsós diákok nagy örömére.

Az iskolában igen sok kiváló pedagógus dolgozott, és dolgozik jelenleg is:

Az Oktatásügy Kiváló dolgozója kitüntetést kapta:
-Blaskó Béla
-Blaskó Béláné

Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült:
-Tamás Józsefné
-Dr. Kósa Györgyné
-Molnár Lászlóné
-Pázmándi Ferencné
-Kelemen Gyula

Karácsony Sándor díjban részesült:
-Pázmándi Ferencné
-Ale Istvánné

Az iskola jeles eredményei, sikerei:
Kis falusi iskola a mienk, mégis büszkén mondhatjuk, hogy nevelt híres embereket: közéleti embereket, pedagógusokat, orvosokat, fizikust, igazgatókat. A legnagyobb siker az iskola számára, hogy a tanítványok megállják a helyüket a középfokú iskolákban. Ez bizonyítja azt is, hogy a jó képességû tanulók nincsenek hátrányban a környékbeli gyerekekkel szemben.

Az iskola tanulói létszámának változása:
1930-as évek eleje: 250-280 fõ
1946/47 tanév: 311 fõ
1947/48 tanév: 326 fõ
1949/50 tanév: 400 fő

Évfolyam 74/75 75/76 76/77 77/78 78/79 79/80 80/81 81/82 82/83 83/84
Tanulók(fő) 401 407 402 409 394 389 396 390 395 374
Évfolyam 84/75 85/86 86/87 87/88 88/89 89/90 90/91 91/92 92/93 93/94
Tanulók(fő) 384 379 378 374 355 359 341 317 321 314
Évfolyam 94/95 95/96 96/97 97/98 98/99 99/00 00/01 01/02 02/03 03/04 04/05
Tanulók(fő) 307 298 293 270 253 251 245 248 236 230 225

Az 1930-as években az iskola tanulói létszáma 250-280 fõ volt. Volt, hogy az osztályokban 40-50 diák tanult, és az 5 nevelõre hárult az a nehéz feladat, hogy lehetõségeikhez mérten a legjobb színvonalon oktassanak.

Az államosítással egyidejûleg bevezetésre került a 8 osztályos általános iskola létrehozása, ami a 6 osztályos népiskolát váltotta fel. Ekkor már az iskola tanulói létszáma 300 fölé, míg a 49/50-es tanévben 400 fõre emelkedett.

A zavartalan oktatás és a 8 osztály bevezetésének feltétele a megfelelõ tantermek száma, és a nevelõi létszám emelése volt, ez a görbeházi iskolában a 49/50-es tanévben valósult csak meg.

Szükség volt az osztályok megbontására a magas tanulói létszám miatt, A és B osztály jött létre, összesen 16 osztály, ahol váltott rendben folyt a tanítás a 25-30 diákkal.

Jelentõs mérföldkõ az iskola életében az 1987-es tanév, amikor átadták az "új iskolát", és így valóra vált a régi álom, és állandó délelõtti tanítást vezettek be.

A 80-as évek végéig az osztálylétszám maradt 20-30 fõ, majd fokozatosan csökkenni kezdett. Egyik okaként a születési számok csökkenése, másrészt, hogy Polgáron és Hajdúnánáson beindították a 6. illetve a 8. osztályos gimnáziumi képzést, amely elvitte a jobb képességû tanulókat az általános iskolából.

Napjainkban a gyermeklétszám drasztikus fogyása figyelhetõ meg, amely nem csak hazánkat, hanem az európai országokat is jellemzi, jelenleg iskolánk 180 diákkal rendelkezik. Még a XX. század elején és közepén is a sokgyermekes családmodell volt a minta, ma ez lekorlátozódik 1-2 gyermekre.A városi iskolákban folyamatos megfigyelhetõ, hogy a csökkenõ gyermeklétszám miatt iskolákat szüntetnek meg, vagy vonnak össze. A görbeházi iskola a község egyetlen iskolája, így ez a veszély nem fenyegeti.